bármilyen meglepő, jelentős savasító hatása van a sportolásnak is, mivel a fizikai munka nyomán az izmokban tejsav keletkezik. Ötperces, közepes intenzitású kerékpározás után a sejtek közötti tér kémhatásának helyreállásához húsz percre van szükség. Nyilván a kőkorszaki ember sem tétlenkedett egész nap, betevőjének megszerzéséhez legalább napi 20-30 km-t kellett gyalogolnia, közben éppúgy kiizzadta a bázikus sókat, ahogy a mai ember - feltéve, ha mozog eleget! Őseink mégsem küzdöttek testük elsavasodásával, mert táplálékában és szervezetében sokkal több volt a bázikus kémhatás felé billentő étel. Innen hát a sportorvosok érdeklődése a lúgosítás iránt! A szervezet csak egyensúlyban, optimális körülmények között képes a lehető legjobb teljesítményre.
A fogyókúrákról sem szabad elfeledkezni. Ha kalóriaszegény étrenddel sikerül valóban zsírszöveteink rovására karcsúsodni, a zsírsavak elégetésekor átmenetileg több, úgynevezett "ketosav" keletkezik. Ezért nem ajánlatos fehérjedús diétával fogyókúrázni, fontos viszont, hogy zsírégetés idején megfelelő étkezéssel, esetleg táplálék-kiegészítővel ellensúlyozzuk a savas hatást. A stressz és feszültség savasító hatásáról tán szólni sem kell, a magyar nyelvhasználat is sugallja...
Szervezet kutyaszorítóban
A sav-bázis háztartásban legfontosabb szerveink, a tüdő és főként a vese mindent megtesznek a többlet sav (a protonok) kiválasztására. Ha a szervezet a kiválasztással már nem győzi a savtöbblet kiegyensúlyozását, akkor olyan folyamatokat indít be, melyek eddig többnyire elkerülték az orvosok figyelmét. Rövidesen szót ejtünk róluk. Az orvosok mérték ugyan egyes szöveteink, testnedveink, a vér pH-ját, amelyeket azonban a szervezet gondosan beállít. Hiszen ez a pufferrendszerek feladata és lényege, hogy állandó kémhatást biztosítanak. Mérésükkel nem jutunk sokra, hacsak nem jeleznek jelentős kóros változást, közben azonban a szervezet összprotonmérlege rég eltolódhatott, amit viszont a hivatásos egészségőrök kevésbé firtattak. Enélkül pedig észrevétlen marad, ha a szervezet egy-egy pontján a sav-bázis egyensúly eltolódása miatt kibillent az anyagcsere-egyensúly.
Ha tüdő és vese savkiválasztása sem volna elég, a szervezet igyekszik soron kívül kivonni. A fölös savakat a sejtek közötti terekbe, kötőszövetekbe tereli, vagy pedig a csontok bázistartalékait, például kalcium-karbonátját és -foszfátját mozgósítja a savak fokozott kiválasztáshoz. Ez az a kényszermegoldás, amitől az ízületek idővel fájdalmassá, a csontok gyengévé válnak. Eközben a vér pH-ja csak enyhe, alig néhány századnyi eltérést mutat a savas irányba, de pufferkapacitása meggyengül, áramlási tulajdonságai, folyási sebessége, szállítókapacitása már nem a régi, és megkezdődött a rejtett elsavasodás (krónikus látens acidózis). Nincsenek tipikus tünetek, de hosszú távon nem csak mozgásszerveink sínylik meg az állapotot. Az alvászavaroktól és koncentrációs problémáktól az elhízáson át a migrénig számos nyavalya okozója lehet az elsavasodás.
Hogy ne legyen savanyú a szájíze...

Mosolygós napot kivánok...
üdvözlettel: Kovács György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése