Íme, egy újabb csemege Dr. Young tollából:
A PARKINSON-KÓRRÓL
A FASEB (az Amerikai Kutatóbiológiai Társaságok Szövetségének online folyóirata) közzétett egy tanulmányt, amit a Laval Egyetem kutatói végeztek, s ami azt igazolta, hogy az Omega 3 zsírsavak védik az agyat a Parkinson-kórral szemben. Ez a Frederic Calon és Francesca Cicchetti irányításával végzett tanulmány elsõként demonstrálta, hogy miként képesek az Omega 3 telítetlen zsírsavak semlegesíteni az anyagcsere-folyamatok során keletkezõ savakat, amik roncsolják az idegsejteket, s így létrehozzák azt a betegséget, amit Parkinson-kórként ismerünk.
A Parkinson-kórt az okozza, hogy az anyagcsere-folyamatok során keletkezõ savak elpusztítják azokat az idegsejteket, amelyek a dopamin nevû anyagot termelik, ami egy ingerület-átvivõ anyag, s aminek fontos szerep jut a mozgáskontrollálás területén. A betegséget rendszerint akkor diagnosztizálják, amikor ezeknek az idegsejteknek az 50-80 %-át már tönkretették a savak - mivel nem semlegesítették õket megfelelõ mennyiségû lúgosító étellel és étrend-kiegészítõvel.
A Laval egyetem kutatócsoportjának eredményei segítenek megelõzni ezt a betegséget, s talán még ahhoz is hozzájárulnak, hogy azoknál, akik ebben a betegségben szenvednek, lelassítsák a Parkinson-kór elõrehaladását mindezt azáltal, hogy megmutatják: a többszörösen telítetlen zsírsavak képesek semlegesíteni a savakat, mivel a hidrogén-ion vagy sav kelátkötésbe tud lépni a telítetlen szénláncokkal.
A kutatók megfigyelték, hogy amikor az egereket Omega-3 zsírokban gazdag eleséggel etették, akkor immunisnak bizonyultak az MPTP hatásaival szemben (az MPTP egy olyan savas méreganyag, amely a Parkinson-kórhoz hasonló károsodást okoz az agyban). "Ezt az anyagot immáron 20 éve használják a Parkinson-kutatásban, mivel gyorsabban hat, mint maga a betegség, de éppoly hatékonyan képes tönkretenni a dopamin-termelõ idegsejteket az agyban" mutat rá Calon.
A kontroll csoportban az egereket szokásos étrenden tartották, s az õ esetükben megjelentek a betegség tünetei, amikor beoltották õket MPTP-vel: az egészséges dopamin-termelõ idegsejtek számában 31%-os esés következett be, míg a dopamin-szint 50%-kal csökkent.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy azoknál az állatoknál, amelyek kaptak Omega-3 kiegészítõket, az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak - s ezek közül is fõként a DHA (dokoza-hexánsav) - lecserélték az agyban már jelen lévõ Omega 6 zsírsavakat.
Calon azt nyilatkozta: "Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy az étrendnek valóban fontos szerepe van az agy zsírsav-összetételének alakításában, másrészt azt, hogy az agy természetes módon igényli az Omega-3 zsírsavakat. Mivel a többi Omega-3 zsírsav koncentrációja mindkét csoport (a kísérleti és a kontroll csoport) esetében is nagyjából ugyanaz maradt, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Parkinson-kórként ismert elsavasodási betegséggel szemben a DHA tudott hatékony védelmet nyújtani.
Ezekbõl a megfigyelésekbõl egy másik következtetés is levonható: Az agyban nagyon sok Omega-6 többszörösen telítetlen zsír található, mégpedig pont azért, hogy segítsen az anyagcsere folyamatokból származó savakat (melyek okozzák a Parkinson-kórt) semlegesíteni.
Dr. Robert O. Young ezt írja: Az Omega 6 megnövekedett jelenléte az agyban azt jelzi, hogy az agyszövetek elsavasodtak, és a test igyekszik a felgyülemlett, anyagcsere-folyamatokból származó savakat semlegesíteni ezen a területen. Az Omega 6 tulajdonképpen az elfogyasztott Omega 3 zsírok kémiai átalakulása révén jön létre. Mivel az Omega 3 zsírok a szénláncok telítetlen elemeinél képesek hidrogén-ionokat illetve savakat megkötni, ezen a ponton átalakulnak Omega 6 zsírrá. Ez a bizonyíték arra, hogy a test keményen próbálja fenntartani az agyi idegsejtek lúgosságát, és igyekszik megvédeni õket az anyagcsere során létrejövõ savaktól.
Az Omega 3 és 6 zsírok, amik nagy mennyiségben találhatóak a lúgosító ételekben, segítenek semlegesíteni az anyagcsere során létrejövõ savakat, amik számos más betegségnek is az okai: különbözõ gyulladásoknak, szívproblémáknak, köszvénynek vagy az Alzheimer-kórnak.
A kiegyensúlyozott étrenden belül az Omega 6 és Omega 3 zsírok aránya legalább 3:1. Ezzel ellentétben, a szokásos nyugati étrend - ami az állati eredetû fehérjéknek és tejtermékeknek köszönhetõen nagyon savasít - 10-szer, 20-szor több Omega 6-ot tartalmaz, mint Omega 3-at, pontosan az ételek savassága miatt.
"Észak-Amerikában az átlagos DHA-bevitel napi 60-80 mg, holott Dr. Young minimum 3 gramm Omega 3 olajat javasol, fõleg lenmagból vagy halból kivonva." A kutatók hozzáteszik: "Kutatási eredményeink kimutatták, hogy a DHA-hiány megnöveli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, és hogy érdemes komolyabban is megismerkedni az Omega 3 zsírokkal, mert potenciális védelmet és kezelést nyújthatnak az emberek számára."
Az idegsejtek elhalása figyelmeztethet a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulására
2009. július 09. 08:33:53 Német orvosok szerint már korai jelek utalhatnak a Parkinson- vagy az Alzheimer-kórra, még mielőtt a tényleges tünetek jelentkeznek. Mindenekelőtt ezt a fő megállapítást tartalmazza a tübingeni egyetemi klinika orvosainak legfrissebb tanulmánya, amelyből a Die Welt című napilap hozott nyilvánosságra részleteket. Az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy még mielőtt mindkét betegség esetében jelentkeznének az első észlelhető tünetek, az idegsejtek 50-60 százaléka "észrevétlenül és fokozatosan" elhal.
"Azaz amikor a páciensek felkeresnek bennünket, az agyban már sok-sok minden tönkrement" - fogalmazott a német újságnak Daniela Berg ideggyógyász, aki tagja a tübingeni kutató csoportnak. És úgy vélte, hogy korábban kezdődő hatékony gyógyszerkezelés esetén a folyamat legalább lassítható lenne.
Mind a Parkinson-, mind az Alzheimer-kór esetében lassan eluralkodó degeneratív idegrendszeri betegségről van szó, az előbbi végtagremegéssel, izommerevséggel, depresszióval és a gondolkodás lelassulásával, míg az utóbbi mindenekelőtt idős kori szellemi hanyatlással jár. A tübingeni orvoscsoport épp ezért annak igyekezett utánajárni, hogy melyek azok a jelek, amelyek már 10-20 évvel korábban utalhatnak a később jelentkező kórra.
A kutatók szerint jelzés lehet a páciensek szaglóérzékének megváltozása. A különböző vizsgálatok alapján az orvosok arra következtettek, hogy az idegsejtek károsodása mindenekelőtt az agynak azt a területét érinti, amely "felelős" a szagok érzékeléséért, illetve besorolásáért. A károsodás eszerint már évtizedekkel az előtt megkezdődhet, hogy a betegséggel járó testi, illetve szellemi "korlátozások" ténylegesen jelentkeznek. "A Parkinson- és az Alzheimer-kórban megbetegedettek 80-90 százalékának szaglási zavarai vannak" - állította Berg.
Korai jelzés lehet a kutatók szerint a rendkívül nyugtalan, különböző álmoktól zavart alvás, ami ugyancsak az agysejtek kezdődő pusztulására utalhat, mint ahogy a depresszió is egy későbbi Parkinson-megbetegedés első csendes jele lehet - vélekedtek az orvosok.
De csak lehet - tették hozzá. Jóllehet több Parkinson-, illetve Alzheimer-beteg már jóval a kór kitörése előtt szaglási vagy alvási zavarokban vagy depresszióban szenvedett, ám - mint a kutatók leszögezték - messze nem mindenki betegszik meg Parkinson- vagy Alzheimer-kórban azok közül, akik az említett zavarokkal küszködik. Álláspontjuk szerint az egyértelmű következtetések levonására hosszú távú tanulmányozásra van szükség.
Addig pedig nem marad más, minthogy az emberek a lehető legegészségesebb életmóddal igyekezzenek felfegyverezni magukat a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen. Daniela Berg első helyen a zöld teát és mélytengeri halat említette, utalva arra, hogy ezek csökkenthetik az agyi idegsejtek károsodásának veszélyét. Továbbá a sport, amely az egész test számára fontos - fűzte hozzá.
Szerző: NetAmbulancia
Üdvözlettel:
Kovács György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése